Beküldve:

Kapelner Zsolt: Quine és a kimondhatatlan

Ez a dolgozat a TÖP 2012 ősz kötet része.

Az alábbi vizsgálódások középpontjában a huszadik század alighanem két legjelentősebb analitikus filozófusa, Ludwig Wittgenstein és Willard van Orman Quine áll. Arra keresek választ, hogy vajon a kimondhatatlan fogalma, mely központi szerepet játszik Wittgenstein korai korszakának főművében, a Logikai-filozófiai értekezésben – a továbbiakban a szöveg angol címe nyomán: Tractatus –, fellelhető-e, és ha igen, milyen módon lelhető fel Quine filozófiájában. Állításom az, hogy e fogalomnak van helye a quine-i elképzelések között.

Beküldve:

Kaposi Krisztina: Zrínyi-paratextusok

Ez a dolgozat a TÖP 2012 ősz kötet része.

A kora újkori szövegek paratextusai a szerzői énformálás és önreprezentáció egyik legfontosabb megnyilvánulási terepeként funkcionáltak. A barokk művek két leggyakoribb és egyben legjelentősebb paratextus-típusának a dedikáció és az elöljáró beszéd tekinthető, amelyek állandó elemként vezették be a szövegeket, alapvető részét képezve a kiadandó műveknek. Ennek hátterében a korszak sajátos irodalmi támogatási rendszere áll, ugyanis a kora újkor könyvkiadási gyakorlatát a szerző-mecénás függőségi viszony határozta meg, vagyis a művek kiadását egy nagylelkű és tekintélyes mecénás anyagi és erkölcsi támogatása biztosította. A szerző által remélt anyagi támogatás mellett legalább ugyanilyen fontos szerepet játszott az is, hogy a mű ezáltal beilleszkedett a patrónus által képviselt társadalmi rendbe és hierarchiába; a támogató a megjelentetett szöveg minőségét, igazságát is szavatolta bizonyos mértékig.

Beküldve:

Vámos Gabriella: A New Age köré épülő alternatív gyógymódok testértelmezési lehetőségei

Ez a dolgozat a TÖP 2012 ősz kötet része.

Mary Douglas értelmezése szerint a „test annak a társadalmi rendszernek az érdekében és abból közvetít információkat, amelynek része. Úgy kell tekintenünk, mint amely legalább három módon közvetíti a társadalmi helyzetet. Maga az a terület, amelyen visszacsatolási kölcsönhatás következik be. Maga is gondoz bizonyos cseréket, amelyek a társadalmi helyzetet alkotják. Továbbá pedig az által közvetíti a társadalmi struktúrát, hogy a test is annak részévé válik.” A testről kialakított kép interszubjektív, tehát felépítése és fenntartása nem lehetséges társas közeg nélkül.

Beküldve:

Hugyecz Enikő Henriett: Sztereotípiák a meleg férfiak nyelvhasználatáról

Ez a dolgozat a TÖP 2012 ősz kötet része.

A homoszexualitást az utóbbi évtizedekben főleg pszichológiai és szociológiai szempontokból vizsgálták: a két fő kérdés az eredetre, illetve a társadalmi megítélésre vonatkozott. Az eddigi kutatások nagy része e kisebbség helyzetét igyekezett feltárni, de nagy hangsúlyt kapott a homoszexuálisokkal kapcsolatos sztereotípiák kutatása is az attitűdvizsgálatok mellett.

Beküldve:

Varga Mónika: A határozói igenevek lehetséges állítmányi szerepéről boszorkányperek szövegeiben

Ez a dolgozat a TÖP 2012 ősz kötet része.

A dolgozatban a határozói igenevek állítmányi szerepét vizsgálom boszorkányperek szövegei alapján. A dolgozat célja kettős: egy már más korszakban, másfajta szövegtípusokon vizsgált nyelvi jelenséget,a határozói igeneveket állítmányi szerepben, középmagyar anyagon ,speciális szövegtípuson keresztül bemutatni (tekintve, hogy ez viszonylag gyakorinak tekinthető jelenség ezekben a szövegekben).

Beküldve:

Hajdu Ágnes Mária: A test mint kutatási probléma az európai etnológiában és rokontudományaiban

Ez a dolgozat a TÖP 2012 ősz kötet része.

„El kell fogadnunk azt a tényt, hogy a kutatást, a gyűjtést és az elemzést tudatosan vagy öntudatlanul a társadalmi klímában bekövetkező változások, a változó tudományos szemléletmód vagy a piaci mechanizmusok irányítják. Minden időpillanatban létezik arról egy felfogás, hogymi gondolható el, mi kutatható, mi értékesíthető” – írja Orvar Löfgren, a kiváló svéd etnológus The Danger of Knowing What You Are Looking For: On Routinizing Research című 1990-es tanulmányában. Az idézett gondolat arra hívja fel a figyelmet, hogy minden (társadalom)tudományos kutatásra kihatnak a kutatás jelenének tér- és időbeli koordinátái, sajátosságai, jellegzetességei, azaz lehetséges, hogy a tudományos kérdésfeltevés csak az adott korban és helyszínen releváns, ennek természetes következménye, hogy a kutatási eredmények időről időre meghaladottá válhatnak.

Beküldve:

Nucz Eszter: A szégyen fogalma a magyar és az amerikai kontextusban

Ez a dolgozat a Doktorandusz 2012 kötet része.

Fő kutatási célom annak vizsgálata, hogy a szégyen érzelemfogalom milyen értelmezésikeretben jelenik meg a magyar és az amerikai kontextusban. Kutatásom kiinduló pontja, hogyaz érzelem értelmezését a testi élmények és a kontextus együttesen határozzák meg. Ahangsúlyt a kontextus szerepére helyezem. A szégyen érzelemfogalmat metaforikusan és metonimikusan megjelenítő nyelvi kifejezések elemzésével igyekszem illusztrálni, hogy a kontextus kulturális sajátosságai (például a vallási hagyományok) és társadalmi jellemvonásai (például az individualista vagy a kollektivista beállítottság) adják az érzelemértelmezés keretét. A dolgozat felépítése a következő: először bemutatom a kutatás elméleti hátterét. Idetartozik az érzelemértelmezés kulturális aspektusainak részletes leírása, valamint a magyar ésaz amerikai kontextus sajátosságainak vizsgálata. A kontextus vizsgálatánál kulturálissajátosságokat és társadalmi jellemvonásokat nézek. Az elméleti háttér alapján felállítom a kutatás hipotéziseit, bemutatom az alkalmazott módszertant és eredményeket, végül összegzem a kutatásban találtakat.