A szent és a profán kapcsolatai egy zarándoklaton
Takó Ferenc: Catena – chaîne – Verkettung
Kína-értelmezések univerzális rendszerekben Athanasius Kirchertől Hegelig
Pásztor Diána: Szövegtipológia és gyakorlat
Egy integrált modell és alkalmazása az internetes fórumok szövegtipológiai vizsgálatában
Varga Mónika: A határozói igenevek lehetséges állítmányi szerepéről boszorkányperek szövegeiben
A dolgozatban a határozói igenevek állítmányi szerepét vizsgálom boszorkányperek szövegei alapján. A dolgozat célja kettős: egy már más korszakban, másfajta szövegtípusokon vizsgált nyelvi jelenséget,a határozói igeneveket állítmányi szerepben, középmagyar anyagon ,speciális szövegtípuson keresztül bemutatni (tekintve, hogy ez viszonylag gyakorinak tekinthető jelenség ezekben a szövegekben).
Hajdu Ágnes Mária: A test mint kutatási probléma az európai etnológiában és rokontudományaiban
„El kell fogadnunk azt a tényt, hogy a kutatást, a gyűjtést és az elemzést tudatosan vagy öntudatlanul a társadalmi klímában bekövetkező változások, a változó tudományos szemléletmód vagy a piaci mechanizmusok irányítják. Minden időpillanatban létezik arról egy felfogás, hogymi gondolható el, mi kutatható, mi értékesíthető” – írja Orvar Löfgren, a kiváló svéd etnológus The Danger of Knowing What You Are Looking For: On Routinizing Research című 1990-es tanulmányában. Az idézett gondolat arra hívja fel a figyelmet, hogy minden (társadalom)tudományos kutatásra kihatnak a kutatás jelenének tér- és időbeli koordinátái, sajátosságai, jellegzetességei, azaz lehetséges, hogy a tudományos kérdésfeltevés csak az adott korban és helyszínen releváns, ennek természetes következménye, hogy a kutatási eredmények időről időre meghaladottá válhatnak.
Gorove Eszter: Emlékezés és felejtés az önkommentálás fényében
Oravecz Imre 1972. szeptember és Szabó Lőrinc A huszonhatodik év című kötetek összehasonlítása.
Gyuris Kata: The construction of otherness in Kazuo Ishiguro’s Never Let Me Go
Otherness and the exploration of its ultimate meaning through perceptive and self-reflexive narrators is one of Ishiguro’s most common recurring themes. It is usually deeply incorporated into the body oft he text but often goes even further than a mere textual motif. The main aim of this essay is to show how this concept is contextualized and developed in the author’s latest novel, Never Let Me Go.
Hajdu Ágnes: A Szlovén Néprajzi Múzeum állandó kiállításai a Néprajzi Múzeum két kiállítása tükrében
Dolgozatom fő témája a Szlovén Néprajzi Múzeum (a továbbiakban SEM) állandó kiállításainak bemutatása, melyet elsősorban a magyar testvérintézmény két tárlatával való összevetésen keresztül kísérlek meg. Kezdeti szándékom szerint a dolgozat kizárólag a kiállítások elemzésére szorítkozott volna, azonban az anyaggyűjtés során szembesültem azzal, hogy a SEM-ről mint intézményről semmilyen magyar nyelvű publikáció nem áll rendelkezésünkre, jóllehet 2002-ben a Néprajzi Múzeum egy szlovén vendégkiállításnak is otthont adott. Ezért döntöttem úgy, hogy magát a múzeumot, annak történetét is bemutatom. Azért is hasznos lehet ez, mert az intézmény fejlődését, a gyűjtemények történetének alakulását látva talán érthetőbbé, teljesebbé válik a kiállításokról felrajzolt kép is.
Horváth Gergő: Heidegger és a pszichoanalízis
Kétségtelen, hogy mind Sigmund Freud, mind Martin Heidegger a múlt század legnagyobb hatású gondolkodóinak egyike volt, annak ellenére azonban, hogy a tudományok más-más területein alkottak maradandót, problémafelvetéseiket tekintve mégis számos ponton állítható párhuzamba e két gondolkodó munkássága.
Ilkó Krisztina: Sancte Andrea Zoerarde, serve Dei, defende ecclesiam!
Szent Zoerard-András (Szórád) három barokk ábrázolása az arezzói Santa Maria in Gradi templomban.
Jánosi Zsuzsa: A tibeti tantrizmus vallási gyakorlata
Dolgozatom központi témája a tantrizmus és azon belül főképp a buddhista tantra vallási gyakorlatának az ábrázolása. A tantrizmus eszméi az utóbbi években nagy divatra tettek szert a világ szinte minden pontján, így ma már kevesen vannak, akik ne hallottak volna valamit erről a furcsa, titokzatos világról. Ugyanakkor azok száma is igen csekély, akik tisztán látják, mi is valójában ez a szellemi áramlat, mely olyan meghatározó volt a hindu és a buddhista vallás alakulásában, s ami a mai napig sem vesztett hiteléből. A tantrizmuson belül a meditáció során készített mandalákkal foglalkozom még részletesena dolgozatban, amit – a tantrához hasonlóan – szintén sokszor helytelenül, felszínesen értelmeznek az emberek. A mandala elterjedtségét és népszerűségét mi sem példázza jobban, mint a róla szóló szakirodalom hatalmas mennyisége, a meghatározások és rendszerezések sokasága.
Kapelner Zsolt Kristóf: Lényeg a lényeg
Az esszencia, vagy lényeg a kortárs metafizika központi fogalma. E diszciplína, miközben a valóság végső szerkezetét és a létezők természetét igyekszik feltárni, rendre a lényeggel kapcsolatos kérdéseket tesz fel. A metafizikus azt kutatja, mit jelent például tulajdonságnak, fizikai tárgynak, elmének lenni, hogy mitől lesznek a dolgok azok, amik – vagyis éppen azt, hogy mi a lényegük.
Csonki Árpád: Művészet, történelem és nőiség kapcsolata egy XIX. századi magyar irodalmi vita tükrében
Dolgozatomban Gyulai Pál 1858-ban megjelent Írónőink című cikksorozatát, illetve az ekörül kialakult vitát tekintem át. Gyulai munkája mellett megvizsgálom Arany János, Brassai Sámuel, Kánya Emília, Erdélyi János, Jókai Mór, gróf Lázár Mórné, Szabó Richárd és Vajda János vitához kapcsolódó cikkeit, valamint rendhagyó módon egy, a vitában fontos szerephez jutó szépirodalmi művet: Szendrey Júlia A’Pesti Napló’ 61., 62. és 65-ik száma című novelláját.
Mészáros Katalin Edit: Megakadásjelenségek és a néma szünetek – kategóriák összefüggései
A pszicholingvisztika „az ember beszélt és írott kommunikációjának mentális mechanizmusaival, folyamataival és működésével foglalkozó olyan tudomány, amely elméleti megközelítéseit és modelljeit kísérleti adatok alapján fogalmazza meg”. Ezen vizsgálati keretben kiemelkedő szerepet kap a spontán megnyilatkozások kutatása. „A spontán beszéd produkciója az a folyamat, amely a megszólalás szándékától a kiejtésig tart.” Amennyiben a beszélő előzetesen felkészül mondandójára, annak végleges formáját azonban csak az adott beszédhelyzetben rendeli hozzá a megszólaláshoz, félspontán vagy félinterpretatív beszédről van szó. Ha az aktuális közlést beszédtervezés nem előzi meg, valódi spontán beszédnek tekintjük.
Petykó Márton: A blog műfaji jellemzőinek korpuszalapú vizsgálata
Az internet fejlődésének hatására informatikai ismereteitől függetlenül minden felhasználó előtt megnyílt a tartalom-előállítás lehetősége . Ez a jelenség olyan új, társadalmi és kulturális szempontból egyre jelentősebbé váló műfajok létrejöttét eredményezte, amelyek a nyelvtudomány érdeklődésére is számot tarthatnak.
Takács Edit: Az aspektuális szemléletmódok konstrukciós jellege a magyarban
Az aspektus egyike azoknak az igéhez köthető jelentéstartalmaknak, amelyek az utóbbi időben kitüntetett tudományos figyelmet kaptak mind a nemzetközi, mind pedig a hazai szakirodalomban. Az aspektuális kategóriák problémájának előkerülése különösen gyakori a tipológiai munkákban, ami nem meglepő, hiszen az idő- és módjelölők mellett az aspektus az a szemantikai tartomány, amelyet a leggyakrabban fejeznek ki a különböző nyelvek az igén megjelenő inflexiós morfémákkal, így remek lehetőséget kínálnak a kutatóknak a különböző nyelvtani rendszerek összehasonlítására. Az aspektus nyelvtani rendszereken belüli centralitását példázza továbbá az is,hogy szinte az összes aspektuselmélet általános, az egyes nyelveken túlmutató szabályosságok és működési mechanizmusok feltárására és leírására tett kísérletet, ami ugyancsak azt bizonyítja, hogy a jelenség hátterében alapvető kognitív megismerő mechanizmusok húzódnak meg.
Takó Ferenc: Pár-beszéd
„Orientalista vagyok, aki a keleti filozófia európai recepciótörténetével foglalkozik.” Ártalmatlan és egyértelmű kijelenés, nemde? Bizony, nem. Olyan kérdéseket vet fel, melyek egyenesen vállalhatatlanná teszik. Mit jelent például orientalistának lenni? „A keletet kutatni”? Igen ám, de mi a „kelet”? Azután, van-e „filozófiája”? Ha van, mi pontosan ennek „európai recepciója”? Hatáselszenvedés? Vizsgálat? Átvétel? Egyáltalán, mit jelent „Európa”? Mit is csinálok tehát? Bevallom, meginogtam ezt illetően. „Mit lehet tudnom? Mit kell tennem? Mit szabad remélnem?” E kérdések számos nem várt aspektusban térnek vissza, amint annak a lehetőségét járom körül, hogy esetleg interkulturális filozófiát művelek.
Tardy Anna: Tükör-élet-mű
A Móricz-életmű számtalan részlete, aspektusa még feltárásra, értő feldolgozásra vár, amelyek közül a legizgalmasabbnak az általam is vizsgált Tükör-kötetek bizonyulnak. A szövegegyüttes feldolgozása azonban alapos felkészülést, illetve rendszerezett feltáró munkát követel meg. A következőkben eddigi eredményeim, megállapításaim közlése mellett törekszem egy olyan kutatói munkaterv felvázolására, amely által legalább az életmű ezen kis szegmensében megindulhat a munka, mintegy előkészítve egy remélt, teljes feldolgozás, kutatás munkálatait.
Tóth Zoltán: Az avar kori állatáldozatok értelmezése
Dolgozatom témája az avar kor temetőiben jelentkező temetkezési szokás, az elhunyt mellé, valamint külön gödörbe helyezett állatok értelmezésével foglalkozik a régészet és más tudományok (pl. történeti források, etnográfia) segítségével. Az avar koron kívül kitekintést nyújtok más korszakok és más, a Kárpát-medencén kívüli területek régészeti szempontból értelmezett állataira is. Tanulmányomban a legnagyobb hangsúly az áldozati állatok értelmezésén van, milyen módon lehet a régészetben értelmezni, valamint az avar koron kívül más korszakok kutatói hogyan értelmezik a felajánlott állatokat.
Vámos Gabriella: „Jó energiát adok és veszek”
A betegség és az egészség fogalma, tartalma egymással konfrontálva vizsgálandó. A közöttük húzható határ adott történelmi kortól és társadalmi feltételektől függ.