A kora újkori szövegek paratextusai a szerzői énformálás és önreprezentáció egyik legfontosabb megnyilvánulási terepeként funkcionáltak. A barokk művek két leggyakoribb és egyben legjelentősebb paratextus-típusának a dedikáció és az elöljáró beszéd tekinthető, amelyek állandó elemként vezették be a szövegeket, alapvető részét képezve a kiadandó műveknek. Ennek hátterében a korszak sajátos irodalmi támogatási rendszere áll, ugyanis a kora újkor könyvkiadási gyakorlatát a szerző-mecénás függőségi viszony határozta meg, vagyis a művek kiadását egy nagylelkű és tekintélyes mecénás anyagi és erkölcsi támogatása biztosította. A szerző által remélt anyagi támogatás mellett legalább ugyanilyen fontos szerepet játszott az is, hogy a mű ezáltal beilleszkedett a patrónus által képviselt társadalmi rendbe és hierarchiába; a támogató a megjelentetett szöveg minőségét, igazságát is szavatolta bizonyos mértékig.
Jancsikity Erzsébet: A perszonális narráció Csingiz Ajtmatov Dzsamila szerelme című kisregényében
Dóra Ocsovai: Les occurrences du registre de l’eau dans Julie ou la Nouvelle Héloïse de Jean-Jacques Rousseau et Paul et Virginie de Bernardin de Saint-Pierre
Gorove Eszter: Emlékezés és felejtés az önkommentálás fényében
Oravecz Imre 1972. szeptember és Szabó Lőrinc A huszonhatodik év című kötetek összehasonlítása.
Gyuris Kata: The construction of otherness in Kazuo Ishiguro’s Never Let Me Go
Otherness and the exploration of its ultimate meaning through perceptive and self-reflexive narrators is one of Ishiguro’s most common recurring themes. It is usually deeply incorporated into the body oft he text but often goes even further than a mere textual motif. The main aim of this essay is to show how this concept is contextualized and developed in the author’s latest novel, Never Let Me Go.
Csonki Árpád: Művészet, történelem és nőiség kapcsolata egy XIX. századi magyar irodalmi vita tükrében
Dolgozatomban Gyulai Pál 1858-ban megjelent Írónőink című cikksorozatát, illetve az ekörül kialakult vitát tekintem át. Gyulai munkája mellett megvizsgálom Arany János, Brassai Sámuel, Kánya Emília, Erdélyi János, Jókai Mór, gróf Lázár Mórné, Szabó Richárd és Vajda János vitához kapcsolódó cikkeit, valamint rendhagyó módon egy, a vitában fontos szerephez jutó szépirodalmi művet: Szendrey Júlia A’Pesti Napló’ 61., 62. és 65-ik száma című novelláját.
Tardy Anna: Tükör-élet-mű
A Móricz-életmű számtalan részlete, aspektusa még feltárásra, értő feldolgozásra vár, amelyek közül a legizgalmasabbnak az általam is vizsgált Tükör-kötetek bizonyulnak. A szövegegyüttes feldolgozása azonban alapos felkészülést, illetve rendszerezett feltáró munkát követel meg. A következőkben eddigi eredményeim, megállapításaim közlése mellett törekszem egy olyan kutatói munkaterv felvázolására, amely által legalább az életmű ezen kis szegmensében megindulhat a munka, mintegy előkészítve egy remélt, teljes feldolgozás, kutatás munkálatait.