Vámos Gabriella: A New Age köré épülő alternatív gyógymódok testértelmezési lehetőségei
Mary Douglas értelmezése szerint a „test annak a társadalmi rendszernek az érdekében és abból közvetít információkat, amelynek része. Úgy kell tekintenünk, mint amely legalább három módon közvetíti a társadalmi helyzetet. Maga az a terület, amelyen visszacsatolási kölcsönhatás következik be. Maga is gondoz bizonyos cseréket, amelyek a társadalmi helyzetet alkotják. Továbbá pedig az által közvetíti a társadalmi struktúrát, hogy a test is annak részévé válik.” A testről kialakított kép interszubjektív, tehát felépítése és fenntartása nem lehetséges társas közeg nélkül.
Szabad Boglárka: Paraklisz és spagetti
A szent és a profán kapcsolatai egy zarándoklaton
Hajdu Ágnes Mária: A test mint kutatási probléma az európai etnológiában és rokontudományaiban
„El kell fogadnunk azt a tényt, hogy a kutatást, a gyűjtést és az elemzést tudatosan vagy öntudatlanul a társadalmi klímában bekövetkező változások, a változó tudományos szemléletmód vagy a piaci mechanizmusok irányítják. Minden időpillanatban létezik arról egy felfogás, hogymi gondolható el, mi kutatható, mi értékesíthető” – írja Orvar Löfgren, a kiváló svéd etnológus The Danger of Knowing What You Are Looking For: On Routinizing Research című 1990-es tanulmányában. Az idézett gondolat arra hívja fel a figyelmet, hogy minden (társadalom)tudományos kutatásra kihatnak a kutatás jelenének tér- és időbeli koordinátái, sajátosságai, jellegzetességei, azaz lehetséges, hogy a tudományos kérdésfeltevés csak az adott korban és helyszínen releváns, ennek természetes következménye, hogy a kutatási eredmények időről időre meghaladottá válhatnak.
Hajdu Ágnes: A Szlovén Néprajzi Múzeum állandó kiállításai a Néprajzi Múzeum két kiállítása tükrében
Dolgozatom fő témája a Szlovén Néprajzi Múzeum (a továbbiakban SEM) állandó kiállításainak bemutatása, melyet elsősorban a magyar testvérintézmény két tárlatával való összevetésen keresztül kísérlek meg. Kezdeti szándékom szerint a dolgozat kizárólag a kiállítások elemzésére szorítkozott volna, azonban az anyaggyűjtés során szembesültem azzal, hogy a SEM-ről mint intézményről semmilyen magyar nyelvű publikáció nem áll rendelkezésünkre, jóllehet 2002-ben a Néprajzi Múzeum egy szlovén vendégkiállításnak is otthont adott. Ezért döntöttem úgy, hogy magát a múzeumot, annak történetét is bemutatom. Azért is hasznos lehet ez, mert az intézmény fejlődését, a gyűjtemények történetének alakulását látva talán érthetőbbé, teljesebbé válik a kiállításokról felrajzolt kép is.
Jánosi Zsuzsa: A tibeti tantrizmus vallási gyakorlata
Dolgozatom központi témája a tantrizmus és azon belül főképp a buddhista tantra vallási gyakorlatának az ábrázolása. A tantrizmus eszméi az utóbbi években nagy divatra tettek szert a világ szinte minden pontján, így ma már kevesen vannak, akik ne hallottak volna valamit erről a furcsa, titokzatos világról. Ugyanakkor azok száma is igen csekély, akik tisztán látják, mi is valójában ez a szellemi áramlat, mely olyan meghatározó volt a hindu és a buddhista vallás alakulásában, s ami a mai napig sem vesztett hiteléből. A tantrizmuson belül a meditáció során készített mandalákkal foglalkozom még részletesena dolgozatban, amit – a tantrához hasonlóan – szintén sokszor helytelenül, felszínesen értelmeznek az emberek. A mandala elterjedtségét és népszerűségét mi sem példázza jobban, mint a róla szóló szakirodalom hatalmas mennyisége, a meghatározások és rendszerezések sokasága.
Vámos Gabriella: „Jó energiát adok és veszek”
A betegség és az egészség fogalma, tartalma egymással konfrontálva vizsgálandó. A közöttük húzható határ adott történelmi kortól és társadalmi feltételektől függ.