Mary Douglas értelmezése szerint a „test annak a társadalmi rendszernek az érdekében és abból közvetít információkat, amelynek része. Úgy kell tekintenünk, mint amely legalább három módon közvetíti a társadalmi helyzetet. Maga az a terület, amelyen visszacsatolási kölcsönhatás következik be. Maga is gondoz bizonyos cseréket, amelyek a társadalmi helyzetet alkotják. Továbbá pedig az által közvetíti a társadalmi struktúrát, hogy a test is annak részévé válik.” A testről kialakított kép interszubjektív, tehát felépítése és fenntartása nem lehetséges társas közeg nélkül.
Hajdu Ágnes Mária: A test mint kutatási probléma az európai etnológiában és rokontudományaiban
„El kell fogadnunk azt a tényt, hogy a kutatást, a gyűjtést és az elemzést tudatosan vagy öntudatlanul a társadalmi klímában bekövetkező változások, a változó tudományos szemléletmód vagy a piaci mechanizmusok irányítják. Minden időpillanatban létezik arról egy felfogás, hogymi gondolható el, mi kutatható, mi értékesíthető” – írja Orvar Löfgren, a kiváló svéd etnológus The Danger of Knowing What You Are Looking For: On Routinizing Research című 1990-es tanulmányában. Az idézett gondolat arra hívja fel a figyelmet, hogy minden (társadalom)tudományos kutatásra kihatnak a kutatás jelenének tér- és időbeli koordinátái, sajátosságai, jellegzetességei, azaz lehetséges, hogy a tudományos kérdésfeltevés csak az adott korban és helyszínen releváns, ennek természetes következménye, hogy a kutatási eredmények időről időre meghaladottá válhatnak.