Egy integrált modell és alkalmazása az internetes fórumok szövegtipológiai vizsgálatában
Varga Mónika: A határozói igenevek lehetséges állítmányi szerepéről boszorkányperek szövegeiben
A dolgozatban a határozói igenevek állítmányi szerepét vizsgálom boszorkányperek szövegei alapján. A dolgozat célja kettős: egy már más korszakban, másfajta szövegtípusokon vizsgált nyelvi jelenséget,a határozói igeneveket állítmányi szerepben, középmagyar anyagon ,speciális szövegtípuson keresztül bemutatni (tekintve, hogy ez viszonylag gyakorinak tekinthető jelenség ezekben a szövegekben).
Hajdu Ágnes Mária: A test mint kutatási probléma az európai etnológiában és rokontudományaiban
„El kell fogadnunk azt a tényt, hogy a kutatást, a gyűjtést és az elemzést tudatosan vagy öntudatlanul a társadalmi klímában bekövetkező változások, a változó tudományos szemléletmód vagy a piaci mechanizmusok irányítják. Minden időpillanatban létezik arról egy felfogás, hogymi gondolható el, mi kutatható, mi értékesíthető” – írja Orvar Löfgren, a kiváló svéd etnológus The Danger of Knowing What You Are Looking For: On Routinizing Research című 1990-es tanulmányában. Az idézett gondolat arra hívja fel a figyelmet, hogy minden (társadalom)tudományos kutatásra kihatnak a kutatás jelenének tér- és időbeli koordinátái, sajátosságai, jellegzetességei, azaz lehetséges, hogy a tudományos kérdésfeltevés csak az adott korban és helyszínen releváns, ennek természetes következménye, hogy a kutatási eredmények időről időre meghaladottá válhatnak.
Nucz Eszter: A szégyen fogalma a magyar és az amerikai kontextusban
Fő kutatási célom annak vizsgálata, hogy a szégyen érzelemfogalom milyen értelmezésikeretben jelenik meg a magyar és az amerikai kontextusban. Kutatásom kiinduló pontja, hogyaz érzelem értelmezését a testi élmények és a kontextus együttesen határozzák meg. Ahangsúlyt a kontextus szerepére helyezem. A szégyen érzelemfogalmat metaforikusan és metonimikusan megjelenítő nyelvi kifejezések elemzésével igyekszem illusztrálni, hogy a kontextus kulturális sajátosságai (például a vallási hagyományok) és társadalmi jellemvonásai (például az individualista vagy a kollektivista beállítottság) adják az érzelemértelmezés keretét. A dolgozat felépítése a következő: először bemutatom a kutatás elméleti hátterét. Idetartozik az érzelemértelmezés kulturális aspektusainak részletes leírása, valamint a magyar ésaz amerikai kontextus sajátosságainak vizsgálata. A kontextus vizsgálatánál kulturálissajátosságokat és társadalmi jellemvonásokat nézek. Az elméleti háttér alapján felállítom a kutatás hipotéziseit, bemutatom az alkalmazott módszertant és eredményeket, végül összegzem a kutatásban találtakat.