Krepsz Valéria: Óvodai beszélgetések
Gyermeknyelvi jellegzetességek óvodások diskurzusaiban
Petykó Márton: Az írott beszélt nyelvtől a spontán írott nyelv felé
A CMC interaktív diskurzustípusainak nyelvhasználatát a szóbeliség és az írásbeliség viszonylatában megnevező terminusok kritikai vizsgálata
Hugyecz Enikő Henriett: Sztereotípiák a meleg férfiak nyelvhasználatáról
A homoszexualitást az utóbbi évtizedekben főleg pszichológiai és szociológiai szempontokból vizsgálták: a két fő kérdés az eredetre, illetve a társadalmi megítélésre vonatkozott. Az eddigi kutatások nagy része e kisebbség helyzetét igyekezett feltárni, de nagy hangsúlyt kapott a homoszexuálisokkal kapcsolatos sztereotípiák kutatása is az attitűdvizsgálatok mellett.
Pásztor Diána: Szövegtipológia és gyakorlat
Egy integrált modell és alkalmazása az internetes fórumok szövegtipológiai vizsgálatában
Varga Mónika: A határozói igenevek lehetséges állítmányi szerepéről boszorkányperek szövegeiben
A dolgozatban a határozói igenevek állítmányi szerepét vizsgálom boszorkányperek szövegei alapján. A dolgozat célja kettős: egy már más korszakban, másfajta szövegtípusokon vizsgált nyelvi jelenséget,a határozói igeneveket állítmányi szerepben, középmagyar anyagon ,speciális szövegtípuson keresztül bemutatni (tekintve, hogy ez viszonylag gyakorinak tekinthető jelenség ezekben a szövegekben).
Mészáros Katalin Edit: Megakadásjelenségek és a néma szünetek – kategóriák összefüggései
A pszicholingvisztika „az ember beszélt és írott kommunikációjának mentális mechanizmusaival, folyamataival és működésével foglalkozó olyan tudomány, amely elméleti megközelítéseit és modelljeit kísérleti adatok alapján fogalmazza meg”. Ezen vizsgálati keretben kiemelkedő szerepet kap a spontán megnyilatkozások kutatása. „A spontán beszéd produkciója az a folyamat, amely a megszólalás szándékától a kiejtésig tart.” Amennyiben a beszélő előzetesen felkészül mondandójára, annak végleges formáját azonban csak az adott beszédhelyzetben rendeli hozzá a megszólaláshoz, félspontán vagy félinterpretatív beszédről van szó. Ha az aktuális közlést beszédtervezés nem előzi meg, valódi spontán beszédnek tekintjük.
Petykó Márton: A blog műfaji jellemzőinek korpuszalapú vizsgálata
Az internet fejlődésének hatására informatikai ismereteitől függetlenül minden felhasználó előtt megnyílt a tartalom-előállítás lehetősége . Ez a jelenség olyan új, társadalmi és kulturális szempontból egyre jelentősebbé váló műfajok létrejöttét eredményezte, amelyek a nyelvtudomány érdeklődésére is számot tarthatnak.
Takács Edit: Az aspektuális szemléletmódok konstrukciós jellege a magyarban
Az aspektus egyike azoknak az igéhez köthető jelentéstartalmaknak, amelyek az utóbbi időben kitüntetett tudományos figyelmet kaptak mind a nemzetközi, mind pedig a hazai szakirodalomban. Az aspektuális kategóriák problémájának előkerülése különösen gyakori a tipológiai munkákban, ami nem meglepő, hiszen az idő- és módjelölők mellett az aspektus az a szemantikai tartomány, amelyet a leggyakrabban fejeznek ki a különböző nyelvek az igén megjelenő inflexiós morfémákkal, így remek lehetőséget kínálnak a kutatóknak a különböző nyelvtani rendszerek összehasonlítására. Az aspektus nyelvtani rendszereken belüli centralitását példázza továbbá az is,hogy szinte az összes aspektuselmélet általános, az egyes nyelveken túlmutató szabályosságok és működési mechanizmusok feltárására és leírására tett kísérletet, ami ugyancsak azt bizonyítja, hogy a jelenség hátterében alapvető kognitív megismerő mechanizmusok húzódnak meg.
Varga Mónika: Hangutánzó igék morfológiai vizsgálatáról
A dolgozatban a Hangutánzó igék vasi és muravidéki atlaszának (Guttmann–Köbölkuti 1987) onomatopoetikus kifejezéseit vizsgálom, elsősorban a hangutánzó igék morfológiai vonatkozásaira koncentrálva.
Iglai Edit: Regionális nyelvi tendenciák tér, idő és társadalom metszéspontjában a hármas határ mentén
