A kora újkori szövegek paratextusai a szerzői énformálás és önreprezentáció egyik legfontosabb megnyilvánulási terepeként funkcionáltak. A barokk művek két leggyakoribb és egyben legjelentősebb paratextus-típusának a dedikáció és az elöljáró beszéd tekinthető, amelyek állandó elemként vezették be a szövegeket, alapvető részét képezve a kiadandó műveknek. Ennek hátterében a korszak sajátos irodalmi támogatási rendszere áll, ugyanis a kora újkor könyvkiadási gyakorlatát a szerző-mecénás függőségi viszony határozta meg, vagyis a művek kiadását egy nagylelkű és tekintélyes mecénás anyagi és erkölcsi támogatása biztosította. A szerző által remélt anyagi támogatás mellett legalább ugyanilyen fontos szerepet játszott az is, hogy a mű ezáltal beilleszkedett a patrónus által képviselt társadalmi rendbe és hierarchiába; a támogató a megjelentetett szöveg minőségét, igazságát is szavatolta bizonyos mértékig.
Bartha Dávid: A szubsztancionalitás két értelme
Descartes és Berkeley a lélekflozófa tükrében
Krepsz Valéria: Óvodai beszélgetések
Gyermeknyelvi jellegzetességek óvodások diskurzusaiban
Vámos Gabriella: A New Age köré épülő alternatív gyógymódok testértelmezési lehetőségei
Mary Douglas értelmezése szerint a „test annak a társadalmi rendszernek az érdekében és abból közvetít információkat, amelynek része. Úgy kell tekintenünk, mint amely legalább három módon közvetíti a társadalmi helyzetet. Maga az a terület, amelyen visszacsatolási kölcsönhatás következik be. Maga is gondoz bizonyos cseréket, amelyek a társadalmi helyzetet alkotják. Továbbá pedig az által közvetíti a társadalmi struktúrát, hogy a test is annak részévé válik.” A testről kialakított kép interszubjektív, tehát felépítése és fenntartása nem lehetséges társas közeg nélkül.
Petykó Márton: Az írott beszélt nyelvtől a spontán írott nyelv felé
A CMC interaktív diskurzustípusainak nyelvhasználatát a szóbeliség és az írásbeliség viszonylatában megnevező terminusok kritikai vizsgálata
Hugyecz Enikő Henriett: Sztereotípiák a meleg férfiak nyelvhasználatáról
A homoszexualitást az utóbbi évtizedekben főleg pszichológiai és szociológiai szempontokból vizsgálták: a két fő kérdés az eredetre, illetve a társadalmi megítélésre vonatkozott. Az eddigi kutatások nagy része e kisebbség helyzetét igyekezett feltárni, de nagy hangsúlyt kapott a homoszexuálisokkal kapcsolatos sztereotípiák kutatása is az attitűdvizsgálatok mellett.
Tóth Olivér István: Malom a pokolban
Az élő természet fogalma A szellem fenomenológiájában (C. A. a)
Bayer Árpád: Baross Gábor telep kialakulása
Dolgozatom egy nagyobb kutatás része, mely során Baross Gábor telep történetét dolgozom fel a kezdetektől 1950-ig, Budapesthez való csatolásáig.
Szabad Boglárka: Paraklisz és spagetti
A szent és a profán kapcsolatai egy zarándoklaton
Takó Ferenc: Catena – chaîne – Verkettung
Kína-értelmezések univerzális rendszerekben Athanasius Kirchertől Hegelig
Pásztor Diána: Szövegtipológia és gyakorlat
Egy integrált modell és alkalmazása az internetes fórumok szövegtipológiai vizsgálatában
Varga Mónika: A határozói igenevek lehetséges állítmányi szerepéről boszorkányperek szövegeiben
A dolgozatban a határozói igenevek állítmányi szerepét vizsgálom boszorkányperek szövegei alapján. A dolgozat célja kettős: egy már más korszakban, másfajta szövegtípusokon vizsgált nyelvi jelenséget,a határozói igeneveket állítmányi szerepben, középmagyar anyagon ,speciális szövegtípuson keresztül bemutatni (tekintve, hogy ez viszonylag gyakorinak tekinthető jelenség ezekben a szövegekben).
Hajdu Ágnes Mária: A test mint kutatási probléma az európai etnológiában és rokontudományaiban
„El kell fogadnunk azt a tényt, hogy a kutatást, a gyűjtést és az elemzést tudatosan vagy öntudatlanul a társadalmi klímában bekövetkező változások, a változó tudományos szemléletmód vagy a piaci mechanizmusok irányítják. Minden időpillanatban létezik arról egy felfogás, hogymi gondolható el, mi kutatható, mi értékesíthető” – írja Orvar Löfgren, a kiváló svéd etnológus The Danger of Knowing What You Are Looking For: On Routinizing Research című 1990-es tanulmányában. Az idézett gondolat arra hívja fel a figyelmet, hogy minden (társadalom)tudományos kutatásra kihatnak a kutatás jelenének tér- és időbeli koordinátái, sajátosságai, jellegzetességei, azaz lehetséges, hogy a tudományos kérdésfeltevés csak az adott korban és helyszínen releváns, ennek természetes következménye, hogy a kutatási eredmények időről időre meghaladottá válhatnak.
Nucz Eszter: A szégyen fogalma a magyar és az amerikai kontextusban
Fő kutatási célom annak vizsgálata, hogy a szégyen érzelemfogalom milyen értelmezésikeretben jelenik meg a magyar és az amerikai kontextusban. Kutatásom kiinduló pontja, hogyaz érzelem értelmezését a testi élmények és a kontextus együttesen határozzák meg. Ahangsúlyt a kontextus szerepére helyezem. A szégyen érzelemfogalmat metaforikusan és metonimikusan megjelenítő nyelvi kifejezések elemzésével igyekszem illusztrálni, hogy a kontextus kulturális sajátosságai (például a vallási hagyományok) és társadalmi jellemvonásai (például az individualista vagy a kollektivista beállítottság) adják az érzelemértelmezés keretét. A dolgozat felépítése a következő: először bemutatom a kutatás elméleti hátterét. Idetartozik az érzelemértelmezés kulturális aspektusainak részletes leírása, valamint a magyar ésaz amerikai kontextus sajátosságainak vizsgálata. A kontextus vizsgálatánál kulturálissajátosságokat és társadalmi jellemvonásokat nézek. Az elméleti háttér alapján felállítom a kutatás hipotéziseit, bemutatom az alkalmazott módszertant és eredményeket, végül összegzem a kutatásban találtakat.
Nucz Eszter: Individualism and Collectivism in Billboard Advertisements. The American and the Chinese Context
Gorove Eszter: Emlékezés és felejtés az önkommentálás fényében
Oravecz Imre 1972. szeptember és Szabó Lőrinc A huszonhatodik év című kötetek összehasonlítása.
Gyuris Kata: The construction of otherness in Kazuo Ishiguro’s Never Let Me Go
Otherness and the exploration of its ultimate meaning through perceptive and self-reflexive narrators is one of Ishiguro’s most common recurring themes. It is usually deeply incorporated into the body oft he text but often goes even further than a mere textual motif. The main aim of this essay is to show how this concept is contextualized and developed in the author’s latest novel, Never Let Me Go.
Hajdu Ágnes: A Szlovén Néprajzi Múzeum állandó kiállításai a Néprajzi Múzeum két kiállítása tükrében
Dolgozatom fő témája a Szlovén Néprajzi Múzeum (a továbbiakban SEM) állandó kiállításainak bemutatása, melyet elsősorban a magyar testvérintézmény két tárlatával való összevetésen keresztül kísérlek meg. Kezdeti szándékom szerint a dolgozat kizárólag a kiállítások elemzésére szorítkozott volna, azonban az anyaggyűjtés során szembesültem azzal, hogy a SEM-ről mint intézményről semmilyen magyar nyelvű publikáció nem áll rendelkezésünkre, jóllehet 2002-ben a Néprajzi Múzeum egy szlovén vendégkiállításnak is otthont adott. Ezért döntöttem úgy, hogy magát a múzeumot, annak történetét is bemutatom. Azért is hasznos lehet ez, mert az intézmény fejlődését, a gyűjtemények történetének alakulását látva talán érthetőbbé, teljesebbé válik a kiállításokról felrajzolt kép is.
Horváth Gergő: Heidegger és a pszichoanalízis
Kétségtelen, hogy mind Sigmund Freud, mind Martin Heidegger a múlt század legnagyobb hatású gondolkodóinak egyike volt, annak ellenére azonban, hogy a tudományok más-más területein alkottak maradandót, problémafelvetéseiket tekintve mégis számos ponton állítható párhuzamba e két gondolkodó munkássága.
Ilkó Krisztina: Sancte Andrea Zoerarde, serve Dei, defende ecclesiam!
Szent Zoerard-András (Szórád) három barokk ábrázolása az arezzói Santa Maria in Gradi templomban.