Egy integrált modell és alkalmazása az internetes fórumok szövegtipológiai vizsgálatában
Varga Mónika: A határozói igenevek lehetséges állítmányi szerepéről boszorkányperek szövegeiben
A dolgozatban a határozói igenevek állítmányi szerepét vizsgálom boszorkányperek szövegei alapján. A dolgozat célja kettős: egy már más korszakban, másfajta szövegtípusokon vizsgált nyelvi jelenséget,a határozói igeneveket állítmányi szerepben, középmagyar anyagon ,speciális szövegtípuson keresztül bemutatni (tekintve, hogy ez viszonylag gyakorinak tekinthető jelenség ezekben a szövegekben).
Hajdu Ágnes Mária: A test mint kutatási probléma az európai etnológiában és rokontudományaiban
„El kell fogadnunk azt a tényt, hogy a kutatást, a gyűjtést és az elemzést tudatosan vagy öntudatlanul a társadalmi klímában bekövetkező változások, a változó tudományos szemléletmód vagy a piaci mechanizmusok irányítják. Minden időpillanatban létezik arról egy felfogás, hogymi gondolható el, mi kutatható, mi értékesíthető” – írja Orvar Löfgren, a kiváló svéd etnológus The Danger of Knowing What You Are Looking For: On Routinizing Research című 1990-es tanulmányában. Az idézett gondolat arra hívja fel a figyelmet, hogy minden (társadalom)tudományos kutatásra kihatnak a kutatás jelenének tér- és időbeli koordinátái, sajátosságai, jellegzetességei, azaz lehetséges, hogy a tudományos kérdésfeltevés csak az adott korban és helyszínen releváns, ennek természetes következménye, hogy a kutatási eredmények időről időre meghaladottá válhatnak.
Takó Ferenc: Catena – chaîne – Verkettung
Kína-értelmezések univerzális rendszerekben Athanasius Kirchertől Hegelig
Szabad Boglárka: Paraklisz és spagetti
A szent és a profán kapcsolatai egy zarándoklaton
Bayer Árpád: Baross Gábor telep kialakulása
Dolgozatom egy nagyobb kutatás része, mely során Baross Gábor telep történetét dolgozom fel a kezdetektől 1950-ig, Budapesthez való csatolásáig.
Tóth Olivér István: Malom a pokolban
Hugyecz Enikő Henriett: Sztereotípiák a meleg férfiak nyelvhasználatáról
A homoszexualitást az utóbbi évtizedekben főleg pszichológiai és szociológiai szempontokból vizsgálták: a két fő kérdés az eredetre, illetve a társadalmi megítélésre vonatkozott. Az eddigi kutatások nagy része e kisebbség helyzetét igyekezett feltárni, de nagy hangsúlyt kapott a homoszexuálisokkal kapcsolatos sztereotípiák kutatása is az attitűdvizsgálatok mellett.
Petykó Márton: Az írott beszélt nyelvtől a spontán írott nyelv felé
A CMC interaktív diskurzustípusainak nyelvhasználatát a szóbeliség és az írásbeliség viszonylatában megnevező terminusok kritikai vizsgálata
Vámos Gabriella: A New Age köré épülő alternatív gyógymódok testértelmezési lehetőségei
Mary Douglas értelmezése szerint a „test annak a társadalmi rendszernek az érdekében és abból közvetít információkat, amelynek része. Úgy kell tekintenünk, mint amely legalább három módon közvetíti a társadalmi helyzetet. Maga az a terület, amelyen visszacsatolási kölcsönhatás következik be. Maga is gondoz bizonyos cseréket, amelyek a társadalmi helyzetet alkotják. Továbbá pedig az által közvetíti a társadalmi struktúrát, hogy a test is annak részévé válik.” A testről kialakított kép interszubjektív, tehát felépítése és fenntartása nem lehetséges társas közeg nélkül.
Krepsz Valéria: Óvodai beszélgetések
Gyermeknyelvi jellegzetességek óvodások diskurzusaiban
Bartha Dávid: A szubsztancionalitás két értelme
Descartes és Berkeley a lélekflozófa tükrében
Kaposi Krisztina: Zrínyi-paratextusok
A kora újkori szövegek paratextusai a szerzői énformálás és önreprezentáció egyik legfontosabb megnyilvánulási terepeként funkcionáltak. A barokk művek két leggyakoribb és egyben legjelentősebb paratextus-típusának a dedikáció és az elöljáró beszéd tekinthető, amelyek állandó elemként vezették be a szövegeket, alapvető részét képezve a kiadandó műveknek. Ennek hátterében a korszak sajátos irodalmi támogatási rendszere áll, ugyanis a kora újkor könyvkiadási gyakorlatát a szerző-mecénás függőségi viszony határozta meg, vagyis a művek kiadását egy nagylelkű és tekintélyes mecénás anyagi és erkölcsi támogatása biztosította. A szerző által remélt anyagi támogatás mellett legalább ugyanilyen fontos szerepet játszott az is, hogy a mű ezáltal beilleszkedett a patrónus által képviselt társadalmi rendbe és hierarchiába; a támogató a megjelentetett szöveg minőségét, igazságát is szavatolta bizonyos mértékig.
Kapelner Zsolt: Quine és a kimondhatatlan
Az alábbi vizsgálódások középpontjában a huszadik század alighanem két legjelentősebb analitikus filozófusa, Ludwig Wittgenstein és Willard van Orman Quine áll. Arra keresek választ, hogy vajon a kimondhatatlan fogalma, mely központi szerepet játszik Wittgenstein korai korszakának főművében, a Logikai-filozófiai értekezésben – a továbbiakban a szöveg angol címe nyomán: Tractatus –, fellelhető-e, és ha igen, milyen módon lelhető fel Quine filozófiájában. Állításom az, hogy e fogalomnak van helye a quine-i elképzelések között.
Horváth Gergő: “Isten halott”
A nietzschei metafzika megalapozása Martin Heidegger 1943-as tanulmányának tükrében
Jászay Dorottya: Finding the Beast in Yourself
Seeking for Addiction in Doug Wright’s Quills